„Az Isteni színjáték Dante szerint »komédia«, az emberi színjátékot viszont Madách Imre »tragédiának« nevezi.

Az ember tragédiájában Madách a történelmi múlt mellett a jövőbe is betekintést nyújt.

A jövőbe – a mi jelenünkbe –, a globalizáció, a robotok, a homo-digitális világába, ahol személyi kódszám a nevünk, klónozzuk az élővilágot, múzeumba zárjuk az érzelmeket és a szellemiséget. Madách nem mondja ki, de világosan utal arra, hogy ez a vég – és remélhetőleg csak a civilizációnk számára.

Az ember kimenekülhet a világűrbe, esetleg túlélheti a »katasztrófát« a föld alatt, vagy a sarkvidéken, majd kezdheti az egészet… elölről.