Kisvárosi szálloda a normandiai tengerparton. Chantal a szerelmét, Jean-Marcot várja a víkendjükre. Amikor a férfi megérkezik, szomorúan csak annyit mond neki: „Többé nem fordulnak utánam a férfiak.” Később azonban titokzatos levélkét talál párizsi otthonuk postaládájában: „A sarkában vagyok, mint egy spion: maga szép, nagyon szép.”

Majd újabb és újabb szerelmes leveleket kap rejtélyes imádójától, s az idősödő nő kivirul, szinte minden szembejövő férfiban a hódolóját látja: a buszon ránevető jóképű idegenben, a bisztróban bort kortyoló törzsvendég fiatalemberben, a ház előtti fa alatt kéregető, jól öltözött koldusban. Romantikus képzelgései, erotikus ábrándjai teljesen rabul ejtik… mígnem egy londoni orgia során rémálomba torkollnak. Végül is kicsoda ő, és ki a szerelme? Hol húzódik a határ a valóság és az illúzió között? Miként tekintünk önmagunkra, és mit hiszünk, hogyan látnak bennünket mások?

Az idő múlásával mindez mennyiben változik? A világhírű cseh író 1996-ban, már franciául írt, finom szövésű regénye az önmeghatározás lehetőségeivel folytatott filozofikus játék, melyben az évezred végi szorongás és a kiábrándultság érzete egy párkapcsolat legintimebb pillanataiba is beszüremkedik, kérdésessé téve a továbblépés esélyét.