Két fiatalember botlik egymásba hajnaltájt egy franciaországi kastélyszálló parkjában. Egyikük a tizennyolcadik század szülötte, s épp egy libertinus szerelmi románc nem mindennapi tapasztalatától megrészegülve keresi a hintóját, amellyel hazatérhet. Másikuk a huszadik század végéről való, s egy rovartani konferencián vetette be hódítási képességeit. Mindketten égnek a közlésvágytól, hogy elmesélhessék egymásnak erotikus kalandjukat.

A kizökkent idő, de legalábbis az eltérő időérzékelésük azonban lehetetlenné teszi, hogy párbeszéd alakulhasson ki köztük, és a kíváncsiságuk is kielégülést nyerjen. Így aztán a szintén az úrilakban időző íróra hárul a feladat, hogy képzeletében egy kastélytető alá hozza a Veszedelmes viszonyok-at idéző gáláns "lovagi tornát" a modern kor párizsi intellektueljének "erkölcsi dzsúdójával", valamint egy hol magyarnak, hol lengyelnek titulált, önmagától meghatódott cseh rovartanászt a szerelmi bánatában vízbe ugró újságírónővel.